Részletek
Németh Ágnes az ELTE Természettudományi Karán végzett biológusként, majd ugyanitt doktorált humánbiológia szakterületen. Tanulmányai alatt a sport!antropológia, va!la!mint a humán növekedés és érés területén végezte kutatásait. Az Iskoláskorú Gyermekek Egészségmagatartása (HBSC) kutatócsoportnak 1996 óta tagja, 2004-től a magyar kutató!csoport vezetője. Fő érdeklődési területe az iskoláskorúak életmódjának kutatásában a táplálkozás és fizikai aktivitás kapcsán az energiaegyensúly, a testalkat, a testkép alakulása a serdülőkor alatt, valamint a biológiai és pszichoszociális érés összefüggései. Jelenleg az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Karának tudományos főmunkatársa, kutatásai mellett a pszichológus képzésben oktat módszertani és biológiai témájú tárgyakat.
Az iskoláskor egészségfejlesztési szempontból is kiemelt jelentőségű. A serdülőket érzelmi és kognitív téren már elég érettnek véljük egészséggel kapcsolatos információk befogadására, egészséget érintő rövid- és hosszútávú döntések meghozatalára. Ugyanakkor képesek új életmódi szokások kialakítására és életkoruknál fogva még élvezik a felnőtt társadalom és az oktatási intézményrendszer támogatását. Éppen emiatt lényeges, és nemcsak a szakembereket, de szülőket, oktatási és egészségügyi döntéshozókat, illetve tágabb értelemben az egész társadalmat foglalkoztató kérdés, hogy hogyan alakul a fiatalok életmódja, egészséggel kapcsolatos szokásai, attitűdjei.
Egyre többet isznak, dohányoznak vagy van ebben némi javulás a korábbi évekhez viszonyítva? Eleget mozognak, alszanak a tinédzserek? Sokakra igaz, hogy egész nap a gép előtt ülnek? Valóban mindenkit érint az iskolai bántalmazás? És egyáltalán fiataljaink elégedettek az életükkel vagy magányosnak érzik magukat?
A kötetben - mely műfaját tekintve rendszeresen megjelenő kutatási beszámoló - hasonló kérdésekre kapunk választ. A szóban forgó kutatás az Iskoláskorú Gyermekek Egészségmagatartása című nemzetközi együttműködésben megvalósuló, országosan reprezentatív adatgyűjtés, melyet 2022-ben tízedik alkalommal szerveztünk meg a 11-18 éves hazai iskolások körében. Az adatok bemutatását a jelen kiadás alkalmával infógrafikákkal is kiegészítettük, mely reményeink szerint segíti a lényeges információk kiemelését.
A 2022-es adatfelvétel fókuszában - a nemzetközi kutatócsoport döntése alapján - a mentális egészség és természetesen a covid időszak hatásai állnak. Annak ellenére, hogy a fiatalok többségére igaz, hogy objektív körülményeik javulnak, és számos országban kedvezően alakulnak a rizikómagatartások, a szubjektív jóllét és a lelki egészség mutatói romlanak; ezt a jelenséget szerettük volna alaposabban körüljárni.
A kiemelt területek mellett a kötet segít eligazodni abban is, hogy milyen hangsúlyok lennének szükségesek az elkövetkező időszak egészségfejlesztési teendőinek tekintetében, melyek azok a területek, ahová több energiát kellene fektetnünk, és milyen területekre támaszkodhatunk, melyek a jól alakuló tendenciák. Az adatok objektivitásra és józanságra inthetnek bennünket, mert a társadalom sokszor túl!sá!gosan kritikus és pesszimista a fiatalok életmódját illetően.
