Részletek
Oswald Spengler utolsó nagyszabású műve, A döntés évei 1933 augusztusában jelent meg, és a maga idejében szenzációt keltett. Nemcsak azért, mert ez a mű, amely már Hitler és a nemzetiszocialista mozgalom hatalomra kerülése után látott napvilágot, ama kevés művek egyike, amely nyíltan bírálta a már kiépülő nemzetiszocialista berendezkedést, hanem azért is, mert ez a kötet is kasszasikernek bizonyult: bő két hónap alatt százezer példányt adtak el belőle.
Spengler e könyvében voltaképpen annak a konzervatív oldalnak a véleményét fejezi ki, amely ugyan élesen szemben állt a korábbi weimari köztársasággal, de a hatalomra jutott nemzetiszocialista mozgalmat sem tudta elfogadni. Spengler itt jobbról, konzervatív-arisztokratikus szemszögből bírálja a nemzetiszocializmust, mint egy selejtes tömegmozgalmat. Ez egyben igazolja azt is, hogy a hitleri rendszer elemző, éleshangú kritikája nemcsak baloldalról, hanem jobboldali, konzervatív szempontból is lehetséges.
Emellett a kötet tartalmaz számos olyan meglátást, előrejelzést, melyek a mi korunkban legalább annyira érvényesek, mint megírásuk idején. A napnyugati civilizáció lassú hanyatlása már hosszú ideje tart, napjainkra pedig új nagyságrendet ért el.
A döntés évei egyik utolsó dokumentuma annak a széleskörű konzervatív, intellektuális mozgalomnak, mely nagyjából 1919 és 1933 között élte virágkorát Németországban, és amelyet a szakirodalom „konzervatív forradalomnak” nevez.
Spengler éleslátása, gondolatai– a feltárt folyamatok és tendenciák kibontakozását látva – ma talán aktuálisabbak, mint amikor papírra vetette őket.
A kötetet Csejtei Dezső és Juhász Anikó tanulmánya zárja, mely a spengleri gondolatok megértését segíti.
Oswald Spengler (1880–1936) német idealista filozófus, történetfilozófus, a „konzervatív forradalom” elméletének egyik teoretikusa. Legnagyobb hatású műve, A Nyugat alkonya száz év távlatában is időszerű és helytálló – Spengler gondolatait H. Kissinger „meghökkentően pontos jóslatoknak” nevezte. A szóbeszéd szerint müncheni otthonában bekövetkezett halálát a nácik okozták.
